TERMÉSZET szó jelentése

Magyar nyelv (1862) szótárunk szerint TERMÉSZET szó jelentése, értelmezése:

(ter-em-ész-et) fn. tt. természet-et, harm. szr. ~e. 1) Eredeti érteményben jelenti az érzékek által közvetlenül észrevett földi testek mindenségét, melyek földünk örök és szükségképeni törvényeinél fogva teremnek, s melyeket a tudományos nyelv három osztályra, ú. m. az állatok, növények és ásványok országára különített el; és ez a külső természet. Latinul: natura (naturata) a nascor igétől, mint a természet a terem v. teremik igétől. Életszerves és életszervetlen természet. Vizsgálni, tanulmányozni a természetet. Természet leirása. A képzőmüvészek utánozzák a természetet, midőn egyes tárgyait rajzban, festvényben stb. ábrázolják. 2) Szélesb ért. a földön kivül is létező, akár látható, akár szemeink elől elrejtett lények öszvege, mint a mindenható Isten teremtményei. Természet mindensége. Mindenes természet. A természetből ráismerni a teremtőre. 3) Az öszves természetben foglalt lények azon eredeti belereje, melynél fogva fejlődnek, változnak, új és új alakot öltenek, fajaikat szaporítják, egymásra hatnak stb. Innen jelenti az állati, különösen emberi nemzőmagot is. Természet menete, folyása. A természet változatlan törvények szerint működik. A természetben nincs ugrás. Természet szerint vagy ellene cselekedni. A természet megboszulja magát. A természet adóját lefizetni, azaz meghalni, s mintegy visszaadni neki, amit származásunk, s életünk által kaptunk tőle. A természet hajlamát, ösztönét követni, vágyait teljesíteni, szavára hallgatni. A természet mostohán bánt vele. 4) Különösen a lények azon tulajdonságai, változatai, melyek az imént érintett belerőből folynak. A testek természetét kutatni, vizsgálni. Ez a dolog természetével megegyezik, ellenkezik. A viz természeténél fogva folyékony, a jég hideg, a tűz éget, a kő kemény. Az ember kettős természete úgy hozza magával, hogy mind testét mind lelkét egyformán ápolja és mivelje. A természet különféle. Az emberi lélekre és kedélyre vonatkozva: erős, kemény, gyönge, lágy, szelíd, vad, nyájas, bátor, félénk, haragos, indulatos, heves, lassu, jó, rosz természet. Hasonlatilag véve mondjuk az emberről, hogy kutya-, macska-, ló-, szamár-, disznó-, rókatermészete van stb., azaz, némi testi, vagy erkölcsi tulajdonságokra nézve a mondott állatokhoz hasonló. Természete nem szenvedi. Nagy benne a természet, makacs, akaratos. Természet csúfja. 5) Néha úgy fordul elé, mint a mesterség, mesterkélés, emberi mű ellentéte. Természeténél fogva eszes, okos, elmés, anélkül, hogy tanították, iskoláztatták volna. Ezen ember csupa természet, semmi tettetés, erőtetés nincs benne. 6) Átv. ért. erkölcsi vagy szellemi lényeknek is mintegy velök született tulajdonságai; továbbá az emberi észnek elvont gondolatai, vagy belső szükségesség és érzet alapján teremtett művei stb. Isteni, angyali természet. A természet világánál belátott igazságok. A nyelv természetével egyező vagy ellenkező beszédmód, ragozás. - Eredetére nézve l. TERMÉSZIK.

Betűelemzés "TERMÉSZET" szövegre

Morzé jelekkel leírva (csak ékezet nélküli betűkkel): - . .-. -- . ... --.. . -

A szó 9 betűs karakterrel van leírva, ebből 3 magánhangzó (33.3%). Ez 4.95 százalékkal kevesebb mint az átlagos magyar szó esetében. Vizsgált szövegnek összesen 1 karaktere van ami nem írható le angol ábécével (átlagnál 0.1 karakterrel kevesebb). Hátrafelé leírva: TEZSÉMRET.

Keresés az interneten "TERMÉSZET" kulcsszóra:

> Képek keresése
> BING kereső
> Google kereső
> Video keresés
> Fordítás: TERMÉSZET Angolra
*Eredmények új ablakban fognak megjelenni

Menü

Hirdetés

Statisztika